már ezt meg mondottuk ide felyeb. ugy azokot meg is vonnya töllök amidön azokal viszá élnek

Az Isten a proféta által igy fenyegeti öket. El fogyatkoznak az ifiak a szomjuság miat. kik a Samaria büniért esküsznek az az, akik hisznek abálványokban., a melyeket Samaria városa imádgya. Ez a szomjuság. nem atesti szomjuságbol áll, hanem alelki szomjuságbol. ugy mint az Isten kegyelminek valo szomjuságbol; a melyröl mindgyárt felyeb azt mondgya az irás. Éhséget botsátok a földre: nem akenyér éhségét: sem a viz szomjuságát, hanem az ur igéje hallásínak

A harmadik nagy akadály a melyet találnak az ifiuság vétkeiböl valo meg térésben., az ördögnek uralkodása. a mely mind nagyobodik, mind erösebedik. ahoz képest. a mint a vétkes szokások szaporodnak a lélekben, ezt az uralkodást rend szerént avétek okoza, a mely el vesztetvén a lélekel. az ö teremtöjének kegyelmit és gond viselésit, az ördög rabjává teszi, a ki is hová továb meg tarttya abban a nyomoru szolgálatban.

oh ! fiam. kitsoda mondhatnáki elegendö képen. a léleknek azt a keserves állapottyát. aki ebben a rabságban vagyon, az ö leg halálosab ellenséginek kegyetlensége alat. a ki minden gondolattyát. és gonoszságát, tsak arra fordittya. hogy vég képen el veszthese. minden olyan kisértetekre ingerli, a melyek avétekre vihesék, minden nap ujjab alkalmatoságokot ád eleiben. hogy magát el veszese, el fordittya az olyanoktol., a melyek a rosztol el térithetnék, vétekröl vétekre veti, egy rosz erkölcsböl. a másikában., mind addig valamég gonoszságinak mértékje. tetézve lévén, nékie el hagyasék. az Istennek haragjábol., hogy el vegye az érdeme szerént valo büntetést

E szerént bánik ez a kegyetlen ellenség azokal. akik hatalma alat vannak, és az, az Istennek. igasságos engedelmiböl vagyon. a ki is elhadgya azokot. a kik el távoznak szolgálattyátol. és szeretetétöl, és akik nem akarván ötet szolgálni. az ö parantsolatinak kedveségiben. az ö kegyelminek. és áldásinak böségiben. igaságal meg érdemlik hogy el

(IV. Az Ifjak Kalauza: 57)


Előző oldal | Következő oldal